1973. március 25. - Anita szénszállító
Az Anita nem része a Legendának, túl friss volt még Charles Berlitz könyvének írásakor, és mindenki emlékezett még a nyilvánvaló tényekre. A '70-es évek végén azonban már volt, aki „megfoghatatlan rejtélyként” aposztrofálta az esetet.
A rejtély nyitja a testvérhajó, a Norse Variant, amely március 21-én indult Norfolkból, hogy szénrakományát Hamburgba szállítsa. Két nap múlva SOS-jelzést küldött, hogy a New Jersey melletti May-foktól ~270 km-re süllyedőben van, a legénység mentőcsónakokba szállt. Az elsőnek odaérkező Kittiwake hajó már sem a roncsnak, sem a túlélőknek nem találta nyomát. Két nappal később akadtak rá a szerencsétlenség egyetlen túlélőjére, egyébként sem a hajóroncs darabjai, sem egyetlen más túlélő vagy holttest nem került elő.
A szerencsétlenség idején 150 km/h szélsebességet és 13 méteres hullámokat mértek. A megmentett tengerész elmondása szerint a szél letépte a hombárok fedeleit, a magas hullámok pedig átcsaptak a fedélzeten, elárasztva a rakteret, mígnem a kiürítési parancs kiadásától számított öt percen belül elsüllyedt a hajó.
Pontosan azon a napon, amikor Gabrielsen tengerészt kimentették, jelentették a Norse Variant testvérhajójának, az Anitának eltűnését, amely két órával a Norse Variant után indult útnak, ugyanonnan és ugyanoda tartott, ugyanolyan rakománnyal. Az Anitának nem volt ideje vészjelzésre sem, egyetlen mentőövön kívül semmit sem találtak a kutatás során, amely a hajóhoz tartozott volna.
Az egyetlen megmentett túlélő híján a Norse Variant és az Anita ikerhajók együttes eltűnése ma a legnagyobb feltűnést keltő eltűnés lenne, és senki sem beszélne az orkánszerű szélről, csak arról, hogy a két hajóból semmilyen maradvány, és egyetlen holttest sem került elő.
|