A Legenda ezzel az esettel szokatlanul bőbeszédű. Pontos adatokkal szolgál a repülőraj küldetéséről, résztvevőiről, és rádióbeszélgetéseikről. Így kezdődik: „1945. december 5-én, délután 14.10-kor öt Avenger típusú torpedóbombázó dübörgött végig a Fort Lauderdale-i haditengerészeti légikikötő beton kifutóján és emelkedett a levegőbe, hogy nekivágjon a repülőútnak, amelyből minden idők legnagyobb légi rejtélye kerekedett... mind az öt gépet gondosan előkészítették a repülésre. Az üzemanyagtartályokat színig töltötték. A motorok, iránytűk és a műszerek kifogástalan állapotban voltak... Mindnyájan tapasztalt, régi repülők hírében álltak. Az idő ragyogó volt...” A Legenda szerint 15.45-kor érkezett tőlük az első üzenet, amikor a leszállási engedélyt kellett volna kérniük, s ehelyett azt jelentették, hogy nem látják a földet és irányt tévesztettek. A drámai végkifejlet: „16.25-kor a parancsnok ismét az irányítótornyot hívta. »Fogalmunk sincs, hol vagyunk. A támaszponttól körülbelül 225 mérföldnyire északkeletre kell lennünk... olyan mintha...« Azután csönd.” Egy Martin Mariner hidroplán azonnal elindult a mentésre, aztán az is eltűnt. „Miért veszett nyoma a Marinernek akkor, amikor a repülőraj utolsó azonosított tartózkodási helye felé közeledett? Egy hajó 19.50-kor robbanást észlelt a levegőben és olajfoltot talált a tengeren, ám ez több mint három órával a Mariner eltűnése után történt.” Egyes legenda-változatok szerint Taylor hadnagy beteg, vagy ittas volt a bevetésen.

A Legenda ezúttal a csúsztatások és szándékos félremagyarázások szép tárházát mutatja. Történetesen ez az eset katonai gépekkel történt, és minden rádióbeszélgetés, minden létező paraméter rögzítésre került. A Legenda tényszerű tévedései (csak a fent említett adatokból):

• „Mindnyájan tapasztalt, régi repülők hírében álltak” - Az öt gép pilótái:

1. - Charles Carroll Taylor tartalékos hadnagy, repülőoktató
2. - Edward Joseph Powers Jr. százados, haditengerészeti repülőnövendék pilóta (VTB továbbképzés)
3. - George William Stivers repülőnövendék pilóta (VTB továbbképzés)
4. - Joseph T. Bossi zászlós, repülőnövendék pilóta (VTB továbbképzés)
5. - Forest James Gerber repülőnövendék pilóta (VTB továbbképzés)

Taylor hadnagy kivételével valamennyi pilóta és a legénység összes többi tagja kiképzésen részt vevő növendék volt, Taylort viszont akkor helyezték a támaszpontra és ez volt az első repülése ezen a környéken.

• Az első keresőgép 18 óra 20 perckor szállt fel, a Martin Mariner hidroplán pedig 19 óra 27 perckor. A robbanást észlelő hajó pontosan ott tartózkodott, ahol a hidroplánnak huszonhárom percnyi repülés után lenni kellett.
• A haditengerészet vizsgálati jegyzőkönyvében nyoma sincs azoknak a furcsa mondatoknak, amik a Legenda szerint rádiózás közben elhangzottak.

Robert F. Cox hadnagy, vezető repülőoktató 15 óra 40 perckor éppen a levegőben volt saját feladatán, amikor vallomása szerint Powers névvel emlegetett pilóta beszélgetését fogta a gyakorlórepülések rádiócsatornáján. Ebben a beszélgetésben valaki (feltehetőleg Taylor hadnagy) azt kérdezte Powerstől, hogy mit mutat az iránytűje. Később ugyanezen a csatornán az alábbi beszélgetés zajlott Taylor és Cox hadnagyok között: „Mindkét iránytűm elromlott és a floridai Fort Lauderdalet próbálom megtalálni. Föld felett vagyok, de az töredezett. Biztos, hogy korallzátonyok között vagyok, de nem tudom, mennyire lenn délen, és nem tudom, hogyan juthatok el Fort Lauderdale-ba."

Rövid tényállás: mivel Taylor azt közölte Cox-szal, hogy valahol dél felé repül, Cox dél-délnyugat irányban kereste a rajt. Ekkor gyengült, majd megszakadt a kapcsolata a 19. repülőrajjal. Ez csak azt jelentheti, hogy távolodott tőlük, vagyis Taylorék északabbra voltak. Port Everglades tornya 17 óra 59 percig kapcsolatban volt a repülőkkel. A rádiós bemérés szerint a repülőraj 17 óra 50 perckor New Smyrna város magasságában tartózkodott: „28. tény: 1945. december 5-én du. kb. 18.00-kor megközelítő pontosságú HF/DF pontot kaptunk az FT-28-ra, amely szerint az FT-28 17.50-kor egy 100 mérföld sugarú körön belül tartózkodott az északi szélesség 29° 15’ és a nyugati hosszúság 79° 00’ találkozásánál"

Taylor hadnagy egyszerűen eltévedt a gyakorlat során, és amikor úticéljától kissé elsodródva a Bahama-szigetek északi részén tartózkodott, azt hitte, hogy a floridai Nagy-Korallzátonynál jár. Ettől teljesen elvesztette a tájékozódóképességét, és sem az iránytűjének nem hitt (azt hitte, elromlott, ami az akkor használt pörgettyűs iránytűkkel gyakran előfordult), és nem hitt társainak sem, akik azt javasolták, hogy egyenesen nyugatra tartva mindenképp földet érnek. Ehelyett észak felé repültek, mert a Nagy-Korallzátonytól sem a nyugati, sem a keleti irány nem vitt volna szárazföldre. A rádióbeszélgetésekből kiderült, Taylor komolyan tartott attól, hogy besodródott a Mexikói-öbölbe, ezért egy darabig kelet felé is repült. A tájékozódás-vesztésnek ezt a formáját jól ismerik a repülők, ma már külön pszichikai tréninget tartanak a hatás kiküszöbölésére. Taylor nem adta át a parancsnokságot a raj egyetlen tagjának sem, akik még nagyjából tudták, merre járnak, és nem engedte a raj tagjait egyenként utat keresni, hanem együtt tartotta azt. Ezért veszett el mind az öt repülő.

A Martin Mariner hidroplán-típust pedig nem véletlenül nevezték repülő benzintartálynak, több is felrobbant közülük. A Gaines Mills gőzhajó által látott robbanás időben és helyben is pontosan akkor és ott történt, amikor és ahol a repülőnek tartózkodnia kellett. „A robbanás megadott helyzete 45 mérföldnyire volt a bananai hidroplánállomástól”