Egy BBC által készített dokumentumfilmben két, a negyvenes években eltűnt repülőgép esetét vizsgálták a Bermuda-háromszög területén. A megoldás meglehetősen prózai.

A brit hírcsatorna a szigetország repülésügyi minisztériumának szakértőit kérte fel a titokzatos esetek elemzésére. A vizsgálat eredménye szerint a repülőgépek eltűnésének oka a rossz konstrukcióban és az erős szembeszélben keresendő. A negyvenes években két brit utasszállító tűnt el a Bermuda, Florida és Puerto Rico között fekvő területen. A balesetben 51 utas és a két gép személyzete vesztette életét.

Mindkét gép a British South American Airways (BSAA) tulajdona volt, amely akkoriban a leghosszabb tengerentúli repülőutakat kínálta. Az újonnan bevezetett London-Bermuda útvonalat a gépek csak úgy tudták teljesíteni, ha leszálltak az Azori-szigeteken üzemanyagot vételezni. Ez azt jelentette, hogy az Avro Tudor IV típusú repülők teljesítményük határán üzemeltek. A BSAA-nek egyébként meglehetősen gyászos biztonsági mérlege volt, ugyanis három év alatt 11 komoly balesetet könyvelhettek el. Öt repülőt vesztettek el ez idő alatt, ami 73 utas és 22 főnyi személyzet halálával járt.

1948. január harmadikán a Star Tiger nevű gép nyom nélkül eltűnt a Bermuda-háromszögben. Az akkori vizsgálat szerint: „ez valószínűleg a legrejtélyesebb eset, amivel valaha dolgunk volt. A Star Tiger sorsa megoldatlan rejtély marad mindörökké.”

 

Az utólagos vizsgálatok szerint azonban a gépnek már azelőtt problémái adódtak, mielőtt elérte volna az Azori-szigeteket. A gép fűtőrendszere legendásan megbízhatatlan volt, ezért annak érdekében, hogy melegen tartsa az utasokat, a pilóta valószínűleg a teljes transzatlanti utat nagyon alacsonyan, körülbelül 1000 méteres magasságban akarta megtenni, ami megnövekedett fogyasztást eredményezett. A repülésügyi minisztérium vizsgálata szerint ráadásul igen erős szembeszélben repültek, ami tovább növelte a fogyasztást.

„Ebben a magasságban jóval több kerozinra lett volna szükségük” – nyilatkozta a vizsgálatot végző Eric Newton a BBC-nek. „Ráadásul ebben a magasságban nincs túl sok hely manőverezni, ha valamilyen vészhelyzet állt elő, a gép másodperceken belül az óceánba zuhanhatott.” Bármi is történt azonban, az biztos, hogy végzetes és hirtelen incidens lehetett, ugyanis a személyzetnek még arra sem volt ideje, hogy vészjelzést adjon le.

Az egykor a légierő által használt Avro Tudor IV-eseket megbízhatatlanságuk miatt kivonták a forgalomból, egyedül a BSAA működtette továbbra is ezeket a gépeket.

„Reménytelen konstrukció volt, a hidraulika, a légkondicionáló és a levegő-visszaforgató ventillátorok mind egy apró helyre voltak bezsúfolva a padló alá” – magyarázta Gordon Store, a BSAA egykori vezető pilótája. „Ezek a gépek túlhevülő kerozintemetők voltak.”

A Star Tiger katasztrófája után majdnem napra pontosan egy évvel később egy másik Avro Tudor IV-es, a Star Ariel tűnt el nyomtalanul Bermuda és Jamaika között. 1949. január 17-én a 9000 méteres magasságban repülő gép még küldött jelzéseket, de  az utolsó jelentés leadása után egy órával eltűnt a radarokról. Akárcsak a Star Tiger esetében, most sem találtak túlélőket, sem roncsokat, ami a szakemberek szerint ez esetben is hirtelen tragédiára utal. Ilyen magasságban valószínűtlen, hogy a megnövekedett fogyasztás okozott volna problémát, az időjárás-jelentések kedvező meteorológiai körülményekről számoltak be, s a pilóta hibája is kizárható volt.

Don Mackintosh, egy korábbi Tudor IV. pilóta szerint a gép rossz felépítése lehetett a probléma egyik oka. A szakember szerint a padló alá épített fűtőberendezés okozhatta a katasztrófát. Mackintosh-sal egyetért Peter Duffey, aki szintén a BSAA pilótájaként dolgozott.

„Szerintem a hidraulikus rendszer szivároghatott, s az innen kikerülő pára a forró fűtőberendezéssel érintkezve robbanást okozhatott” – magyarázta az egykori kapitány.

Eric Newton vizsgálata hasonló eredményeket hozott: „ha a fűtőrendszer hibája miatt tűz ütött ki a padló alatt, a repülőgép már azelőtt a katasztrófa szélére sodródhatott, hogy a személyzet ezt egyáltalán észlelte volna” – áll a jelentésben. „Akkoriban még nem volt automata tűzoltórendszer és a fűtőberendezésnek sem voltak érzékelői és riasztói. Amikor rájöttek, hogy baj van, már késő volt.”

A korabeli jelentés szerint egy kommunikációs hiba folytán a mentőalakulatok csak hét és fél órával később indultak a helyszínre. Addigra már minden nyom, ami megmaradhatott a gépből, elsüllyedt vagy elsodródott az óceán áramlatai miatt.

A korabeli jelentés szövegezése miatt kelhettek szárnyra a legendák a Bermuda-háromszög rejtélyét illetően. A vizsgálatot végző szakemberek ugyanis úgy fogalmaztak: „valamely külső hatás gyűrhette le az embert és a gépet egyaránt”. A BBC szerkesztői szerint ez a megjegyzés adhatott táptalajt az összeesküvés-elméleteknek, amelyek szerint a Bermuda-háromszögben titokzatos erők működnek.